A szombati Nuit Blanche a szemerkélő eső ellenére tartogatott néhány kellemes meglepetést. Eleve különleges élmény, hogy (ilyenkor) egész éjszaka kortárs művészettel vannak tele a hosszabban nyitva tartó mamutintézmények, az alternatív szögletek, a templomok és a kis utcasarkok, az emberek pedig szorgosan vándorolnak, sorban állnak, virrasztanak.
A párizsi városháza által kínált gazdag program többféle közönségnek is szól, koncertektől a performanszokig és a videóinstallációkig igen színes a paletta. A sorrendről az ember fia/lánya pedig a szó szoros értelmében lábbal szavaz; szabadon döntvén arról, miképpen járja be a metropolisz nagy kiállítóterét.
A kultúrát ezúttal mi a Louvre üvegpiramisa mögötti óriáskivetítőnél kezdtük; s ez nem volt rossz választás. A H5 csapat Césarra és Oscarra is jelölt animációs filmjét, a Logoramát nézhettük meg a csatakos pázsitról. A 6 évnyi munkával készült szellemes és kegyetlen filmecske célkeresztjében a logók és a fogyasztói kultúra áll.
Itt a film angolul.
(Itt pedig egy hármas beszélgetés az alkotókkal frankofonoknak.) A film készítése során állítólag felmerültek viták a logók használatával kapcsolatban. Az alkotók azonban a művészi szabadság mellett érveltek; mondván egyebek közt azt is, hogy a meglevő vizuális kódok átfordítása a film lényege. És tényleg.
